A technológia dinamikus környezetében a jövő trendjeinek előrejelzése kihívást jelentő, de alapvető fontosságú feladat. Az intelligentcio.com vezető iparági szakértőket szólaltatott meg, akik bemutatják az európai tájképet átformáló mozgalmakat, amelyek majd utat nyitnak a technológiai fejlődés következő hullámainak.

A piacvezető IT-infrastruktúra-szolgáltató, a Softcat új jelentése betekintést nyújt abba, hogy a következő 12 hónapban milyen technológiák fognak majd előtérbe kerülni. Az eredmények az Egyesült Királyságban és Írországban működő 2900 szervezet 4000, 27 iparágban, illetve köz- és magánszektorban is működő ügyfelének válaszain alapulnak.

Az éves jelentésből kiderül, hogy a szervezetek már második éve a kiberbiztonságot helyezik minden más technológiai terület fölé: a válaszadók 56%-a nyilatkozta azt, hogy az elkövetkezendő évben erre fog összpontosítani.

Kieron Newsham, a Softcat kiberbiztonsági technológiai vezetője szerint a jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a szervezetek ismét felismerik a kiberbiztonság fontosságát a technológiai fejlődés és a növekvő fenyegetések közepette. „Hogy valóban csökkenteni tudják a kockázatokat, a szervezeteknek rugalmasnak kell lenniük. Ezt úgy érhetik el, hogy miközben tudatában vannak az új technológiák okozta veszélyeknek, mégis integrálják és használják, és az esetleges kiberincidensek után fel is használják azokat a működés helyreállítására és normalizálására.”

A kiberbiztonság után a cégek a digitális munkahelyet tartják a legfontosabbnak: az eszközök és a végfelhasználói számítástechnika a második leggyakrabban említett technológiai beruházási terület a szervezetek több mint egyharmada (39%) számára az elkövetkezendő egy évben.

Azok a szervezetek, amelyek felismerik a digitális munkahely optimalizálásának fontosságát, maximalizálják a hatékonyságot a rugalmas munkakörnyezetek és a folyamatosan változó digitális tájkép (például a generatív AI) korában, olyan előnyökre tesznek szert, mint a magas szintű termelékenység, biztonság és fenntarthatóság.

Az adatkezelés a harmadik legfontosabb technológiai terület, az ügyfelek 28%-a jelölte meg prioritásként a következő 12 hónapban, ezt követi a hálózatépítés és összekapcsolhatóság (25%), valamint az adatközpontok és a privát felhő kialakítása (18%).

A jelentés rávilágít a mesterséges intelligencia fontosságára, és a képességére, hogy átformálja az üzleti és a technológiai világot, valamint arra, hogy a szervezetek hogyan teremthetnek egyensúlyt a lehetőségek és a kihívások között, hogy felelősségteljesen hasznosíthassák az újonnan felfedezett intelligenciát.

Eközben a szervezetek azt is megoszthatták, hogy várhatóan melyek lesznek a legnagyobb kihívásaik a következő 12 hónapban. A válaszadók 48%-a számára az emberekkel kapcsolatos kihívásokat nevezték meg nehézségnek, ezt követte a kereskedelmi kockázat (40%), a folyamatok (31%), a technológiai tapasztalatok (30%) és a beszerzés (26%).

Az informatikai területen dolgozók számára az egyes kihívásoknál említett legfontosabb témák közé tartozik az infláció, a technológiai fejlődés és a készséghiány – ami miatt a szervezetek és alkalmazottaik valószínűleg növelni fogják ellenálló képességüket, és folyamatosan alkalmazkodniuk kell majd, hogy a versenytársak előtt maradhassanak. Továbbá, mivel a szervezetek az ötödik ipari forradalmat élik át, a válaszadók rangsorolhatták a következő évre vonatkozó legfontosabb környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) fókuszterületeiket. A válaszadók 70%-a számára a következő évben az emberek és a kultúra a legfontosabb prioritás, amelyet szorosan követ a fenntarthatóság (68%), valamint a diverzitás és társadalmi befogadás (55%).

2023 már zsinórban a harmadik év, amikor a fenntarthatóság sok vállalkozás számára kiemelt helyen szerepel a napirenden: háromszor több válaszadó jelölte meg ezt prioritásként a 2022-es 19%-hoz képest.

Mark Pestridge, ügyvezető alelnök és vezérigazgató, Telehouse Europe

Mivel az európai szervezetek az előttünk álló évben egy dinamikus környezetben navigálnak, kihívások és lehetőségek keverékével fognak találkozni. A Telehouse a közelmúltban kutatást végzett, amely az IT-döntéshozók nézőpontjait vizsgálta a jelenlegi változó terepen. Az eredményeken látszik az aggodalmuk; 95%-uk jelenleg úgy látja, hogy a digitális infrastruktúra kockázatot jelent a működésükre nézve. Ez a tudatosság azonban az innováció proaktív megközelítését is elősegíti. A jövőre nézve arra számítunk, hogy folytatódni és fejlődni fognak azok a kulcsfontosságú trendek, amelyek az európai digitális és technológiai tájképet alakítják.

Az első az adatmennyiség folyamatos exponenciális növekedése lesz. Ez az IoT-eszközök térhódításának, a mesterséges intelligencia széles körű elterjedésének, a machine learningnek (ML), a kifinomultabb adatelemzésnek és a felhőalapú távmunkára való folyamatos áttérésnek tulajdonítható. Azok a szervezetek, amelyek nem veszik figyelembe a nagy sűrűségű, nagy teljesítményű számítógépes rendszerek bevezetését az adatok hasznosítása érdekében, nehezen fogják tudni kihasználni az új technológiákat és nehezen tudnak majd versenyképesek maradni. Az adatok bővülése és az új szoftverek telepítése új sebezhetőségekhez is vezet, ezért a szoftverek védelmének megerősítésére kell összpontosítani.

Az új technológiák bevezetése 2024-ben is állandó téma lesz. A mesterséges intelligencia és a machine learning (gépi tanulás) terén elért hatalmas előrelépések mellett az edge computing (szél-/ peremhálózat) telepítései több lehetőséget kínálnak majd a gyorsabb adatfeldolgozásra. A szervezeteknek azonban fel kell készülniük ahhoz, hogy képesek legyenek e technológia bevezetésére, mivel jelenleg minden tizedik (11%) szervezetnek elégtelenek az erőforrásai.

A jövő megoldásaihoz is humán képességeket lesz szükség, hogy a legtöbbet hozhassák ki belőlük, de a szakképzettség tartós hiánya 2024-ben is fennáll. A döntéshozók jelentős hiányosságokat állapítottak meg a MI-készségek terén (29%), valamint a felhőalapú telepítéseknél és a biztonsági szakértelemnél. A szervezetek egyharmadánál (33%) a kibertámadások jelentik a legfőbb aggodalmat, a félelmeket pedig tovább fokozza az EU-ban a kötelező érvényű szabályok és a megfelelési előírások folyamatos változása. A készséghiány áthidalása érdekében jövőre egyre inkább a mesterséges intelligenciára, az Edge computingra és a kiberbiztonságra összpontosító, átfogóbb belső képzési programok trendjét látjuk majd. 

Ahogy a szervezetek az előttünk álló évben elkezdenek megküzdeni ezekkel a kihívásokkal, egyre többen fognak külső szolgáltatásokat igénybe venni a kihívások kezelésére és a lehetőségek kiaknázására. Az adatközpontok kolokációs szolgáltatásai megfelelő tárolást, sávszélességet, összekapcsolhatóságot, költséghatékonyságot és fenntarthatóságot biztosítanak a megbízható és rugalmas szolgáltatáselosztás érdekében. A vállalkozások jobban ki tudják majd használni a feltörekvő technológiákat, és az adatmennyiség növekedésével megfelelően tudnak skálázódni.

Mivel 2024-ben és azon túl a kolokáció lesz a megoldás, az európai szervezetek nagy része növelni fogja az adatközpont-infrastruktúrába történő beruházásait, és kereskedelmi kapcsolatokat fog kialakítani a kolokáció szolgáltatókkal a csatlakozási képességek javítása érdekében. Miközben a kiberkockázatok, a leállások és a szabályozási megfelelés miatt továbbra is egyre nagyobbak lesznek az aggodalmak a szakemberhiány miatt, a megfelelő partnerségek segítenek majd eligazodni az elkövetkező években.

José Araujo, műszaki igazgató, Orange Cyberdefense 

A kormányzati politika és a szabályozás fordulópontot jelent majd a védők és a támadók számára 

2024 októberéig az EU tagállamainak be kell építeniük a NIS2 irányelvet a nemzeti jogszabályokba, ami több ágazatban megköveteli a szervezetektől, hogy magasabb szintű kiberbiztonságot és ellenálló képességet hozzanak létre, és megfeleljenek az incidensek jelentési határidejének. Az első szankciók és vádemelések megjelenésével válik majd a kiberbiztonság az igazgatótanácsok egyik fő témájává.

Hasonlóképpen, a közös kormányzati politika által vezérelt kiberzsarolási (Cy-X) tevékenység terén is lehetséges fordulópontot látunk. Az Orange Cyberdefense biztonsági kutatócsoportja által valaha mért legmagasabb Cy-X aktivitási szint mellett a nemzetközi zsarolóprogram-ellenes kezdeményezés több mint 40 országa közös politikát fogadott el, amelyben kijelentik, hogy a tagországok kormányai nem fizetnek ki kiberbűnözői csoportok által követelt váltságdíjat. Megállapodtak továbbá a váltságdíj-kárt okozó szoftverek által használt pénztárcák közös feketelistájáról, valamint a felelős szereplők kézre kerítésére vonatkozó kötelezettségvállalásról és egyéb kezdeményezésekről is. Egyelőre még nem látjuk a Cy-X statisztikákra gyakorolt hatását, de arra számítunk, hogy ez az együttműködés a jövőben ronthatja a Cy-X ökoszisztéma életképességét.

Fejlődnek a mesterséges intelligenciával végrehajtott kibertámadások 

Bár a mesterséges intelligenciát már régóta használják a kiberbiztonságban, elsősorban a gyenge jelek felismerésére használták nagy mennyiségű adatban vagy vegyes forrásokban. Az alkalmazott algoritmusok teljesítménye a mai tárolási és számítási kapacitásoknak köszönhetően jelentősen javult. Ezáltal az eredmények nemcsak a védelem szempontjából változtatták meg a helyzetet, hanem a támadók számára is, akik ezt maximálisan ki is használják.

Az adathalász-támadások esetében egyre bonyolultabbá válik a csalárd üzenetek azonosítása a forma vagy a tartalom alapján. A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a támadók számára, hogy az áldozat nyelvén, szintaktikai és nyelvtani hibák nélkül, és mindenekelőtt az áldozathoz alkalmazkodva írják meg a tartalmat. A jövőben ezek a támadások más formákat is ölthetnek majd, mint például a „vishing” (telefonon vagy hangüzenetben történő adathalászat), amely ellen még bonyolultabb a küzdelem.

A rosszindulatú programok létrehozásában a generatív AI értékes segítséget nyújt majd. A fejlesztők számára tervezett legitim képességek a kiberbűnözők számára is elérhetővé válnak. Ha ezek a technológiák még nem is képesek helyettesíteni a szakértelmet, megkönnyítik és felgyorsítják a szoftverek bevezetését. A biztonsági rések felfedezésekor a védtelen rendszerek megtalálásának kockázata még nagyobb lesz. Az ilyen típusú megoldások használatának növekedésével kell számolnunk, különösen azért, mert ezek kihasználásához egyre kevesebb szakértelem fog kelleni, ahogy a generatív AI megbízhatósága fejlődik.

Végezetül, már most is látjuk a generatív AI hatását a zsarolóvírusok számának növekedésében bizonyos földrajzi területeken. Eddig sok célzott ország angol nyelvű volt. Most azonban fel kell készülnünk a valós idejű, kiváló minőségű gépi fordítási képességekre, valamint a tárgyalás korai szakaszainak automatizálására az AI-technológiák segítségével, amelyek lehetővé teszik, hogy a célországok szélesebb körét vegyék célba.

Phil Lewis, az Infor megoldás-tanácsadási részlegének vezető alelnöke

A technológia soha nem látott ütemben fejlődik, így a következő évtizedben további átalakulásokra számíthatunk. Öt olyan tendenciát és előrejelzést vázoltam fel, amelyek véleményem szerint kulcsfontosságúak lesznek ahhoz, hogy a vállalkozások a jövő dinamikus piacain is boldogulni tudjanak.

A fejlett analitika és a Big Data irányítja a döntéshozatalt

Előretekintve, a jövő nagy mértékben támaszkodik a Big Data és a fejlett analitika hatalmas erejének kiaknázására, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a stratégiai döntéshozatali folyamatok alakításában. Az előrelátó vállalkozások kifinomult előrejelző algoritmusokat és valós idejű adatelemzéseket fognak használni a rendkívül megalapozott döntések meghozatalához, a készletszintek optimalizálásához, a keresleti minták pontos előrejelzéséhez és a személyre szabott ügyfélélmény biztosításához. Ezek a felbecsülhetetlen értékű adateszközök teljes körű kihasználása érdekében a szervezeteknek át kell helyezniük ERP-rendszereiket a felhőbe, lehetővé téve számukra a fejlett analitikában és a Big Data-ban rejlő átalakító potenciál hatékony alkalmazását és kiaknázását.

Fenntartható és környezetbarát módszerek

A növekvő környezetvédelmi aggályok és az etikus termékek iránti egyre növekvő kereslet miatt nem lehet eléggé hangsúlyozni a fenntartható és környezetbarát módszerek beépítésének fontosságát. Az élvonalbeli vállalkozások proaktívan fogadják el és teszik magukévá a környezetbarát kezdeményezéseket. A fenntarthatóság előtérbe helyezésével a vállalatok szembenéznek a környezeti kihívásokkal, és egy olyan növekvő piaci szegmenst szolgálnak ki, amely értékeli a környezettudatos termékeket és forgalmazási módszereket.

A blokklánc forradalmasítja a nyomonkövethetőséget és az átláthatóságot

A blokklánc-technológia forradalmi lehetőségei valóban átalakító hatással lehetnek, mivel páratlan nyomonkövethetőséget és átláthatóságot biztosítanak. A blokklánc által működtetett megosztott adatbázisrendszerek lehetővé teszik a termékek valós idejű nyomon követését és ellenőrzését a teljes ellátási láncban. A blokklánc technológia a hamisítás elleni hatékony küzdelemmel, a csalások számottevő csökkentésével és az áruk eredetiségének biztosításával jelentősen növeli a bizalmat és az elszámoltathatóságot.

Hiper-személyre szabhatóság és ügyfélközpontú élmények

A jövőbeni disztribúciós közeget a hiper-személyre szabhatóság hatalmas ereje által táplált ügyfélközpontúság iránti megingathatatlan elkötelezettség jellemzi majd. A fejlett analitikát, a machine learninget (ML) és a mesterséges intelligenciát (AI) kihasználva a vállalkozások rendkívüli képességgel rendelkeznek majd az egyéni preferenciák mélyebb megértéséhez, ami lehetővé teszi számukra, hogy aprólékosan testre szabott termékeket, személyre szabott ajánlatokat és felejthetetlen élményeket nyújtsanak, amelyek elősegítik a kivételes ügyfélelégedettséget és a páratlan márkahűséget.

A kiterjesztett valóság (AR) javítja a termékek vizualizációját

A kiterjesztett valóság (AR) olyan úttörő technológiaként jelenik meg, amely meghatározó szerepet játszik a termékek vizualizációjának felemelésében és a fogyasztói döntéshozatali folyamatok mélyreható alakításában. Mivel az AR-képes eszközök egyre elterjedtebbé válnak, a fogyasztók a vásárlás előtt virtuálisan is megtapasztalhatják a termékeket. Ez az átalakító képesség forradalmasítja az online vásárlási élményt, hatékonyan áthidalja a fizikai és a digitális világ közötti szakadékot, és a fogyasztók számára példátlan bizalmat és elégedettséget biztosít.

Bárhol is járjon a digitalizáció útján, az automatizálás, a Big Data és az analitika kihasználása, a fenntartható gyakorlatok elfogadása és a feltörekvő technológiák hasznosítása kulcsfontosságú a vállalkozások számára a versenyképesség megőrzéséhez. Ha 2024-ben felkarolják ezeket a trendeket, a vállalatok új lehetőségek felszabadítását, a hatékonyság növelését és a kivételes ügyfélélmény biztosítását érhetik el.

Egy ERP használata ma már az egészen kis vállalatok számára sem kérdés iparágtól függetlenül. Bár a kis vállalatoknál viszonylag átlátható egy vállalatirányítási rendszer bevezetése, még számukra is szükséges a precíz átgondolás, tervezés, hogy a különböző működési területek között összhang legyen, és mindenki a vállalat céljainak megfelelően használja a bevezetett rendszert. A nagyobb vállalatoknál ugyanez hatványozottan jelentkezik, külön csapatra van szükség ahhoz, hogy a belső folyamatokat, igényeket megfelelően tudják képviselni.

Az ERP sikeres bevezetésével kapcsolatban rengeteg tanács áll rendelkezésre, amelyek nagy része ingyenes, mégis folyamatosan olvashatunk nagy horderejű kudarcokról. Az, hogy sok szervezet sikeresen végrehajtja, vitathatatlan, és egyértelműen bizonyítja, hogy meg lehet csinálni, így a kérdés az, hogy miért nem garantálja a sikert még az sem, ha nagy összegeket dobunk az ERP-projektekre.

Hogy megpróbáljunk választ adni erre a kérdésre, ez a cikk kissé más szemszögből közelíti meg a problémát, és ahelyett, hogy kiemelné, mit kell tenni a siker érdekében, inkább azokat a dolgokat veszi górcső alá, amelyek a leggyakrabban járulnak hozzá a kudarchoz, abban a reményben, hogy az előre figyelmeztetéssel megelőzhető ez. Megnézzük, hogy az emberek hogyan lehetnek a siker akadályai. Azért az emberi tényezőt vizsgáljuk, mivel ez a legfontosabb tényező egy ERP-projektben. Bár új technológiák, mint például az üzleti intelligencia, a dolgok internete, a blokklánc stb. jelennek meg, továbbra is igaz, hogy az ERP nem a technológiáról szól, hanem az emberekről. Mi romolhat el tehát?

A csapatból kimaradt sztárjátékosok

Az ERP-projekt korai szakaszában nem szokatlan, hogy a vezetők szorosan be akarnak kapcsolódni, hogy megfogalmazhassák részlegük követelményeit, és biztosítsák, hogy az új rendszer megfeleljen az igényeiknek. A legkisebb projektek kivételével minden esetben hamarosan rájönnek, hogy a szokásos munkájuk elvégzése, miközben elegendő időt szabadítanak fel a hatékony munkavégzéshez, egyszerűen nem lehetséges, ezért gyakran úgy döntenek, hogy a feladat nagy részét a beosztottakra bízzák. Sajnos ilyenkor előfordulhat, hogy a felelősséget átruházzák, de a hatáskört nem, majd megpróbálják mikro-menedzselni ezeket a munkatársakat. Követelik, hogy minden döntést rajtuk keresztül hozzanak meg, és vétójogot követelnek a távollétükben hozott döntések felett. Az eredmény soha nem jó.

Egy kisvállalatnál egy kis projekt kivételével minden esetben az a megoldás, ha a feladatot olyan emberekre bízzuk, akik teljes munkaidőben tudnak a feladatra koncentrálni. Még a nagy projektek esetében is, amikor külső tanácsadók és rendszerintegrátorok végzik a munka nagy részét, szükség van egy teljes munkaidős belső alapcsapatra, amely kapcsolatot tart velük, megérti, és ha szükséges, megkérdőjelezi döntéseiket és ajánlásaikat. De ez fel is veti a kérdést, hogy kit válasszunk az osztályok képviselőinek. Gyakran axiómának tűnik, hogy a legjobb könyvelőnek kell könyvelnie, a legjobb vevőnek vásárolnia, a legjobb tervezőnek pedig terveznie, de ez ahhoz vezethet, hogy másodosztályú emberek kerülnek olyan pozícióba, ahol ők fogják eldönteni, vagy legalábbis befolyásolni, hogy a részlegük hogyan fog működni a jövőben hosszú éveken keresztül. Ezért tájékoztassa őket megfelelően, és beszéljen velük rendszeresen, de ne próbálja meg felügyelni őket.

Belső ellenállás

A változásmenedzsment fontos része egy bevezetésnek, de itt most nem erről van szó. Nem a változással szembeni vonakodás, hanem a változással szembeni szándékos és aktív ellenállásról van szó. A projektet kezdeményező és a vele járó jelentős beruházást jóváhagyó felső vezetés számára nyilvánvalónak tűnhet, hogy az új rendszer mindenki számára előnyös, mivel a vállalat hatékonyabbá és eredményesebbé válik, és ennek következtében nemcsak az összes alkalmazott munkahelyét biztosítja, hanem a vállalat növekedésével együtt az előléptetésre, illetve szakmai fejlődésre is lehetőséget teremt.

A legtöbb alkalmazott egyet is fog érteni. De nem mindenki. A változásra adott nagyon természetes és érthető emberi válasz a „Mit jelent ez nekem?”, és bár a változásmenedzsment enyhítheti az ismeretlentől való félelmet, más dolgokat is figyelembe kell venni. Az egyik az, hogy bármennyire is rossz egy vállalat meglévő rendszere, néhány embernek hasznára válik. Sokan közülük „régi motorosok” (bár nem feltétlenül idősek!), akik szakértőivé váltak abban, hogyan lehet a legtöbbet kihozni belőle, hogyan lehet kijátszani a gyengeségeit, hogyan lehet kijavítani a hibás dolgokat, és milyen adatokban lehet megbízni, és melyekben nem.

Ez teszi őket a „kapcsolattartókká”, ha probléma merül fel, és ez olyan státuszt biztosít számukra, amelyet azonnal elveszítenek, amikor egy új rendszert vezetnek be, és hirtelen mindenki egy szinten van. Megfelelően kezelve, ezek az emberek jelentős értéket képviselhetnek, mivel kollégáik megbíznak bennük, és ha megfelelő képzést kapnak, hogy az osztályok „szuperfelhasználóivá” váljanak, akkor az új rendszer hangos és befolyásos támogatóivá válhatnak.

Egy másodlagos leküzdendő probléma abból a tényből adódik, hogy az osztályok képviselőinek a „legjobbak legjobbjainak” kell lenniük. Sajnos, ha rosszul kezelik, ez azt üzenheti a szerepkörre nem kiválasztott személyeknek, hogy nem tartják őket a legjobbaknak, és néhányan nem fognak erre jól reagálni. Ilyenkor úgy érezhetik, hogy a projekt kisiklatása jó módja annak, hogy bebizonyítsák, hogy őket kellett volna választani. Az egyik lehetséges megoldás az, hogy a megvalósítási fázisban az alapcsapat több feladattal szembesülhet, mint amennyit kezelni tud, így felbecsülhetetlen értékű lehet az a képesség, hogy bizonyos feladatokat speciális csoportoknak delegálhassanak.

A kihívás az, hogy megértessük ezekkel az emberekkel, hogy a részvételük taktikai és nem stratégiai jellegű lesz, hogy az ő felelősségük az lesz, hogy kidolgozzák, hogyan kell a dolgokat elvégezni, és nem az, hogy mit kell elvégezni. A legrosszabb, amit egy vállalat tehet, ha azzal próbálja megnyugtatni a munkatársakat, hogy azt mondja nekik, hogy „figyelembe vesszük a véleményüket”, mert azok, akik ezt a kifejezést használják, és azok, akik ezt a kifejezést hallják, általában másképp értelmezik, hogy mit is jelent ez valójában.

A csapat nem csapat

A csapat nem emberek egy csoportja, akik együtt dolgoznak. A csapat olyan emberek csoportja, akik bíznak egymásban és támogatják egymást. Amikor tehát egy vállalat összehív egy csapatnyi embert az ERP bevezetésének irányítására, akkor – függetlenül az itt korábban tett, a legjobbak legjobbjainak kiválasztásáról szóló megjegyzésektől – ezeknek a vállalatoknak arról is meg kell győződniük, hogy a csapat egy csapat.

Ennek oka az, hogy egy ERP-rendszer számos részleget érint, így egy-egy döntés hatása messzire hullámzik. Például; egy beszerzési rendelés beérkezése hatással van a beszerzésre, a raktárellenőrzésre és a pénzügyre, így a kezelésével kapcsolatos döntéseket a csapatnak kell meghoznia, nem csak egy részlegnek. Elkerülhetetlenül kompromisszumokat kell kötni, és ez nehéz lehet, ha az emberek nem bíznak egymásban. A rendszer kiválasztásakor és bevezetésekor természetes, hogy a részlegek képviselői a saját részlegük számára a legjobbat akarják, de a legjobb rendszer a beszerzés számára nem biztos, hogy a legjobb rendszer a készletellenőrzés számára, és a legjobb rendszer a készletellenőrzés számára nem biztos, hogy a legjobb rendszer a pénzügy számára. A csapatnak tehát elég érettnek kell lennie ahhoz, hogy ki tudja választani a rendszert, és olyan eljárásokat tudjon kialakítani, amelyek a vállalat számára a legjobbak, nem pedig az egyes részlegek számára.

A bizalom szükségességének másodlagos oka, hogy amikor a projekt során nehézségek merülnek fel (és a projekt során nehézségek fognak felmerülni), a csapatnak egységes frontot kell mutatnia. Ha valaha is kiszivárog, hogy egy adott részleg ésszerűtlenül viselkedik, vagy húzza az időt, vagy akadályoz, akkor a vállalaton belül a sikeres projektbe vetett bizalom gyorsan elszivárog.

Nem megfelelő költségcsökkentés

Az ERP-rendszerek drágák. Drága a beszerzésük és drága a bevezetésük. Mielőtt a vállalatok elköteleznék magukat e kiadások mellett, a költségek igazolásán már átmentek. Ennek ellenére, amikor a számlák elkezdenek beérkezni, nem kevesen próbálnak majd módot találni a költségcsökkentésre, különösen akkor, amikor a költségvetés veszélyeztetettnek tűnik. Ebben a szakaszban nem tudják csökkenteni a szoftverek költségeit (a testreszabott szoftvereken kívül), így az egyetlen hely, ahol a csökkentésnek valódi hatása lehet, a tanácsadás és a képzés. Mindkettő drága (bár biztosan hallotta már a következő kifejezést: „Ha azt hiszi, hogy a képzés drága, próbálja ki a tudatlanságot”), de bármelyik csökkentése valódi károkat okozhat.

Ha a tanácsadás nem elégséges, a lehető legjobb rendszer kialakításának esélye jelentősen csökken. Ha a tanácsadóknak nincs elegendő idejük arra, hogy megértsék, mit szeretne elérni, akkor nem sok esélyük van arra, hogy azt hozzák, amit szeretne. Ha a képzési időt csökkentik, valakinek döntenie kell arról, hogy mit spórolnak meg, és mit nem tanítanak meg. Ki a legalkalmasabb arra, hogy ezt a döntést meghozza: egy rendszerszállító, aki nem ismeri az Ön üzleti tevékenységét, vagy az Ön munkatársai, akik nem tudják, mire képes a rendszer? Az eredmények a kiábrándítótól a katasztrofálisig terjednek.

Az ERP bevezetésekor fontos felismerni, hogy ez nem egy számítógépes rendszer. Valójában egy emberi rendszer, amely történetesen számítógépen fut. A Corvexnél rendkívül fontosnak tartjuk, hogy lehetőleg ne kudarccal végződjön egy bevezetés, és az ügyfelek ne érezzék magukat csapdahelyzetben.  Azon túl, hogy igyekszünk ügyfeleink figyelmét felhívni a fentiekre, még a felmérési fázisban ingyenes egésznapos demókkal segítjük a megfelelő tervezést, biztosítva a rendszerbe való, kellő mélységű betekintést. Tanácsadóink mély szakmai ismeretekkel és rálátással támogatják a megfelelő folyamatok bevezetését, illetve a későbbiekben a megvalósítást.

Mi a különbség az ERP és az MRP között?

Milyen hasonlóságok vannak az ERP és az MRP között?

ERP – MRP – mit válasszunk?

Kezdje a vállalkozása követelményeinek rangsorolt listájával. Minden ERP (és MRP) az Ön követelményeivel kezdődik. Ha Ön nem gyártó, valószínűleg rögtön az ERP-re lép. Ha gyártó, bármelyik működhet, csak értékelje igényeit a rendszer képességeivel kapcsolatban, és találjon olyan szoftvert, amely megfelel az összes „kötelezően szükséges” felső szintű követelménynek, és a lehető legtöbb, következő szintű, „szépen megvalósítható” igénynek. Ha ennél picit konkrétabban nézzük, akkor egy MRP használata feltehetően átmeneti állapot lehet, mert a növekedéssel együtt bizonyos időn belül meg fog születni az igény egy teljes ERP-rendszerre. És bár úgy tűnhet, hogy minden esetben az ERP lenne a helyes válasz, vannak helyzetek, amikor mégis ésszerűbb az MRP-vel kezdeni / annál maradni, függetlenül attól, hogy a későbbiekben milyen döntés születik. Ilyen helyzet lehet az anyagi korlát.

Mielőtt belemennék az általános EPR-információkba, fontos kiemelnünk, hogy az Infor COM ERP-rendszer megfelel az EPR-rendelet előírásainak, mely szerint a gyártónak, illetve importőrnek a termék értékesítéséről kiállított számlában tájékoztatni kell a vevőt, ha az EPR-díj az eladót terheli. A jogszabály meghatározza a számlán feltüntetendő szöveget, amely a következő: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

Amennyiben a vevő nyilatkozik a gyártónak vagy importőrnek, hogy a megvásárolt termék 60%-a külföldre kerül, úgy nincs EPR-díj fizetési kötelezettség. Hasonlóan nincs EPR-díj fizetési kötelezettség, ha a sütőolaj vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt terméket alapanyagként használja fel. Ilyen esetben a számlát a következő megjegyzéssel kell ellátni: „A vevő XY iktatási számú nyilatkozata alapján a kiterjesztett gyártói felelősség díj nem kerül megfizetésre”.

Mivel az Infor COM ERP-rendszer kifejezetten gyártó vállalatok számára alkalmas, ezért minden esetben érintettek ügyfeleink a rendelet betartásában.

Az EPR-rendelet alapján az autógyáraknak azonban lehetősége van átvállalni az általuk megvásárolt elektronikai eszközöket terhelő EPR-díjat. Amennyiben az átvállalás megtörténik, úgy az elektronikai termék gyártója a számlát a következő megjegyzéssel látja el: „Az EPR díj a vevőt terheli”.

A számlán az EPR-díj összegét nem kell feltüntetni.

Mi az az EPR és miért van rá szükség?

Az EPR (Extended Producer Responsibility, magyarul kiterjesztett gyártói felelősség) rendszer a hulladékgazdálkodás átalakítására irányul, és célja a termékek élettartama végén keletkező hulladék kezelésének finanszírozása és elősegítése, ezáltal a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet előmozdító eszközként szolgál, és segít fenntarthatóbb jövőt teremteni mindannyiunk számára. Az EPR-díjakat a termékek gyártói vagy importőrei fizetik, és ezek a díjak előfinanszírozzák a lánc végén történő hulladékgyűjtést, -kezelést, az újrahasznosítást vagy ártalmatlanítást. Az EPR-rendszer azt célozza meg, hogy a termékeket fenntarthatóbban tervezzék és gyártsák, valamint ösztönözze a hatékony hulladékkezelést és az újrahasznosítást, ezzel csökkentve a környezeti terhelést és elősegítve a fenntartható gazdaságot.

Az EPR jogszabályi háttere

Az Európai Unióban az EPR-díjakat a környezetvédelmi törvények és irányelvek szabályozzák, és az uniós tagállamoknak ezeket az irányelveket kell alkalmazniuk. Uniós tagállamként, Magyarországon is ennek megfelelően kell összhangban lennie a szabályozásnak az uniós irányelvekkel. Az EPR-rendszer célja, hogy a gyártókat és importőröket bevonja és ösztönözze a termékek élettartama utáni hulladék kezelésében. Erre vonatkozóan Magyarországon a 80/2023. (III. 14.) Kormányrendelet a mérvadó, amely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletszabályait tartalmazza. A termékkategóriánkénti EPR-díj mértékét a 8/2023. (VI. 2.) EM rendelet részletezi.

Tehát az EPR-díjak mértéke a termék típusától és jellegétől függ, és az újrahasznosítás, az újrafeldolgozás vagy a hulladékkezelés költségeit fedezik. Ez ösztönzi a gyártókat, hogy olyan anyagokat és technológiákat válasszanak, amelyek könnyen újrahasznosíthatók vagy újrafeldolgozhatók.

EPR regisztráció és nyilvántartásba vétel

Az EPR-díjakat bevezető országokban általában a gyártóknak és importőröknek regisztrálniuk kell, és rendszeresen jelentést kell tenniük a termékek élettartama utáni hulladék kezelésével kapcsolatos tevékenységeikről. Magyarországon is hasonló kötelezettségek vannak érvényben.

Az EPR-rendszer bevezetése Magyarországon 2023. július 1-től lépett életbe, az első információs kötelezettség 2023. október 20-án volt esedékes. A díjat fizető vállalkozásoknak regisztrálniuk kellett a MOHU Partner Portálján, majd a hulladékgazdálkodási hatóságnál kellett kezdeményezniük a nyilvántartásba vételüket.

Az EPR-rendszer alapelvei tehát a következők:

1. Regisztráció és nyilvántartás: A gyártók és importőröknek 2023. április 1-jétől kezdve regisztrálniuk kellett a MOHU (Magyar Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség) által fenntartott Partner Portálján. Ezt követően május 31-ig bezárólag kezdeményezniük kellett a nyilvántartásba vételüket a hulladékgazdálkodási hatóságnál.

2. Díjfizetés: Az EPR-díjak mértéke a termékek típusától és jellegétől függ. A díjakat a vállalkozások negyedévente fizetik, és a hulladékgazdálkodási hatóság számolja ki a díj összegét az érintett termékek mozgása alapján. A díjakat a vállalkozásoknak a kiszámlázástól számított 15 napon belül kell teljesíteniük.

3. Nyilvántartás és adatszolgáltatási kötelezettség: A vállalkozásoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a hulladékgazdálkodási hatóság felé az EPR-díjjal érintett termékek mozgásáról. A nyilvántartást és a jelentéseket elektronikus formában kell benyújtani a hatósághoz.

4. Termékkategóriák: Az EPR-díjakat különböző termékkategóriák esetén alkalmazzák. Ezek a termékkategóriák tartalmazzák például a csomagolásokat, az egyes egyszer használatos műanyag termékeket, az elektromos és elektronikus berendezéseket, az elemeket és akkumulátorokat, a gépjárműveket, a gumiabroncsokat, a reklámhordozókat és irodai papírt, a sütőolajat és -zsírt, a textil termékeket és a fából készült bútorokat.

5. Kötelezettek: Az EPR-díjak fizetésére kötelezettek a termékeket gyártók és importőrök. Azoknak a vállalkozásoknak is fizetniük kell az EPR-díjat, akik csomagolószert vásárolnak és termékeiket a megvásárolt csomagolásba belecsomagolva értékesítik.

További hasznos linkek

1. A folyamatok elemzése, a kezdetektől a végéig

2. Megfelelő riport-rendszer létrehozása

3. Biztonsági követelmények elemzése

4. Az elavult vagy nem kívánt adatok megtisztítása

5. Infrastruktúraelemzés elvégzése

Felhőalapú ERP bevezetés

Igaz, számos más, fontos fókuszterület is létezik még az ilyen tervezési körrel kapcsolatban, de a „Nagy Ötös” listával elég nagy magabiztossággal kezdheti meg a munkát. Ugyanakkor minden folyamat végső célja az kell legyen, hogy üzleti szinten „mit akar a vállalat”, nem pedig az, hogy „mit szeretne a szállító”. Tehát ha már csak ezt a kikötést szem előtt tartja, jócskán előrehaladt azon az úton, hogy azt a rendszert kapja meg, amit szeretne, amikor szeretné, és hogy úgy működjön az ERP az éles indítás után, ahogy szeretné.

Miben különbözik az ERP-átalakulástól?

Egy analógia

Digitális átalakulás

Összességében elmondhatjuk, hogy bár az ERP bevezetése vagy cseréje nem jelent egyet a digitális átalakulással, mindenképpen eszköze annak. Annál is inkább kulcsfontosságú eszköz, mivel az Ipar 4.0 folyamatok, az automatizáció csak úgy képzelhetők el, ha az ERP-rendszer képes támogatni a digitális átalakuláshoz vezető egyéb eszközök használatát. Mivel az ERP-rendszer jellemzően nem éri el a munkavégzés helyszínét, ezért fontos, hogy képes legyen információt szolgáltatni és befogadni, kommunikálni azokkal a kiegészítő Ipar4.0 megoldásokkal, amelyek adatot szolgáltatnak magáról a gyártás előrehaladásáról és minőségéről, a munkaerőről, a raktári cikkek készletszintjéről, az egyes objektumok, gyártási cikkek aktuális helyéről, vagy éppen az adatok alapján egy gyártás-finomtervezéssel optimalizálják a gyártócég életét. Másrészt egy professzionális, az adott ágazathoz tökéletesen igazított ERP hozhat magával olyan komponenseket, amelyek az adott funkcionális területen már mások által meglépett digitális transzformáció eredményeit azonnal elérhetővé teszik az ERP-t bevezető cég számára is.