Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a gépek jobb döntéseket tudnak hozni, mint az emberek. Egy olyan világot, ahol a mesterséges intelligencia (AI) életünk minden területét optimalizálni tudja, az üzleti élettől kezdve az egészségügyön át az oktatásig. Utópikus álomnak hangzik, igaz? Nos, talán nem is olyan távoli, mint gondolnánk. 

2023 utolsó hónapjaiban „tektonikus” mozgásnak lehettünk tanúi az AI-iparban (a CNN meghatározása szerint), példátlan eseményekkel és problémákkal. Az elmozdulás fő oka az OpenAI-nál, a világ egyik vezető AI-kutató szervezeténél kialakult belső konfliktus volt, amely a ChatGPT nevű generatív AI-eszköz megalkotásáról ismert. Ez a konfliktus két különböző jövőképet tárt fel az AI jövőjéről: az egyik egy etikus AI létrehozására törekszik, a másik pedig csak az AI-ban rejlő teljes potenciál felszabadítására. A történtek szélesebb körű vitához vezettek az intelligens technológiák etikai és politikai problémáiról.

Ebben a cikkben a döntési intelligencia megjelenését vizsgáljuk meg. Megvizsgáljuk továbbá azt az etikai dilemmát, amely abból adódik, hogy a gépek támogatják a döntéshozatalt és egyre autonómabbá válnak, valamint a vállalatirányítási, kockázatkezelési és megfelelési szervezeti funkciók (GRC) szükségességét ebben a kialakulóban lévő üzleti területen.

A döntési intelligencia adventje

A döntési intelligencia azonban kihívásokkal és kockázatokkal jár. Az, hogy a technológiai szuperagyak támogatják és befolyásolják a döntéshozatalt, egészen addig a szintig, ahol egyre inkább önálló döntéseket hoznak a gépek, etikai olyan dilemmát vet fel, amelyet a sci-fi filmek már sokszor feldolgoztak.

A való életben is emlékszünk az önvezető autók körüli vitákra: Mit tegyen az önvezető autó, ha nem tud elkerülni egy balesetet? Meg kell-e próbálnia például megmenteni az úton sétáló embert, még akkor is, ha ezzel kárt okoz az autóban ülőknek? Vagy az autóban ülőket kell-e biztonságban tartania, még akkor is, ha elüt egy csapat gyereket? Ezek a forgatókönyvek kérdéseket vetettek fel az autonóm cselekvésre képes gépek erkölcsi és jogi következményeiről, valamint az emberi biztonságra, autonómiára és felelősségre gyakorolt lehetséges hatásairól.

Ugyanezek a kérdések merülnek fel, ha üzleti szituációkra gondolunk. A vita a közelmúltban az úgynevezett „OpenAI fiaskó” után felerősödött: Kevesebb mint 60 óra alatt az OpenAI vezérigazgatóját, Sam Altmant kirúgták, majd újra felvették, elsősorban a vállalat igazgatótanácsában kialakult véleménykülönbség miatt.

Az egyik oldalon a Hatékony Altruisták állnak, akik egy etikus AI meghatározásában gondolkodnak; a másik oldalon az Idealisták, akik szerint elkerülhetetlen az AI-ban rejlő teljes potenciál felszabadítása. A források szerint az OpenAI-nál kialakult konfliktus oka a Q* nevű új projekt, amely egy új AI-modell, amely a mesterséges általános intelligencia (AGI) előfutára lehet. Kétségtelen, hogy minél több autonómiát engedünk át a gépeknek a döntéshozatalban, annál inkább tisztában kell lennünk a kockázatokkal: A sci-fi filmek hamarosan valósággá válhatnak.

Az etikai dilemma

A döntési intelligencia azonban kihívásokkal és kockázatokkal jár. Az, hogy a technológiai szuperagyak támogatják és befolyásolják a döntéshozatalt, egészen addig a szintig, ahol egyre inkább önálló döntéseket hoznak a gépek, etikai olyan dilemmát vet fel, amelyet a sci-fi filmek már sokszor feldolgoztak. 

A való életben is emlékszünk az önvezető autók körüli vitákra: Mit tegyen az önvezető autó, ha nem tud elkerülni egy balesetet? Meg kell-e próbálnia például megmenteni az úton sétáló embert, még akkor is, ha ezzel kárt okoz az autóban ülőknek? Vagy az autóban ülőket kell-e biztonságban tartania, még akkor is, ha elüt egy csapat gyereket? Ezek a forgatókönyvek kérdéseket vetettek fel az autonóm cselekvésre képes gépek erkölcsi és jogi következményeiről, valamint az emberi biztonságra, autonómiára és felelősségre gyakorolt lehetséges hatásairól.

Ugyanezek a kérdések merülnek fel, ha üzleti szituációkra gondolunk. A vita a közelmúltban az úgynevezett „OpenAI fiaskó” után felerősödött: Kevesebb mint 60 óra alatt az OpenAI vezérigazgatóját, Sam Altmant kirúgták, majd újra felvették, elsősorban a vállalat igazgatótanácsában kialakult véleménykülönbség miatt.

Az egyik oldalon a Hatékony Altruisták állnak, akik egy etikus AI meghatározásában gondolkodnak; a másik oldalon az Idealisták, akik szerint elkerülhetetlen az AI-ban rejlő teljes potenciál felszabadítása. A források szerint az OpenAI-nál kialakult konfliktus oka a Q* nevű új projekt, amely egy új AI-modell, amely a mesterséges általános intelligencia (AGI) előfutára lehet. Kétségtelen, hogy minél több autonómiát engedünk át a gépeknek a döntéshozatalban, annál inkább tisztában kell lennünk a kockázatokkal: A sci-fi filmek hamarosan valósággá válhatnak.

Vállalatirányítási, kockázatkezelési és megfelelési szervezeti funkciók szükségessége

Bármi is történik a következő hónapokban és években, az fogja meghatározni az emberiség jövőjét, és egy új korszak alapjait fogja lerakni. Egyre több kormány és politikus próbálja majd szabályozni az AI használatát. Valószínűleg azonban szükségünk lesz néhány közös nemzetközi jogszabályra, hogy megelőzzük az emberiséget fenyegető kockázatokat.

A döntési intelligencia térnyerésével az üzleti alkalmazásoknak és platformoknak olyan beágyazott eszközökre van szükségük, amelyek képesek az AI kockázatainak értékelésére, a megfelelési szabályok alkalmazására, valamint az alkalmazások és rendszerek által hozott döntések megvalósíthatóságának automatikus szabályozására. Az új GRC-eszközöknek összhangban kell lenniük a vállalati értékekkel és az új jogszabályokkal. A vállalatoknak fel kell készülniük a jövőre, és olyan technológiai szolgáltatókkal kell partnerségre lépniük, amelyeknek világos stratégiájuk van az új törvényeknek és szabályozásoknak megfelelő AI-irányítással kapcsolatban.

Így, hogy már javában 2024-ben járunk, nyilvánvalóvá vált, hogy a technológia és az etika metszéspontja fogja meghatározni a közeljövőnk narratíváját. Az informatika, a politika, a humán tanulmányok és a jövőkutatás minden vezetőjének és döntéshozójának – beleértve a CIO-kat, CEO-kat és a CTO-kat – felelőssége egy olyan jövő kialakítása, amelyben az AI úgy növeli az emberi potenciált, hogy közben nem veszélyezteti etikai alapjainkat. A technológiai szolgáltatóknak pedig alkalmazkodniuk kell a mesterséges intelligencia változó környezetéhez, átlátható, szabályszerű és megbízható megoldásokat kínálva. Csak így biztosíthatjuk, hogy a döntési intelligencia a jót szolgálja, és nem pedig kárt okoz nekünk és a következő generációknak.

Forrás

https://www.itprotoday.com/industry-perspectives/decision-intelligence-ethical-dilemma

A technológia dinamikus környezetében a jövő trendjeinek előrejelzése kihívást jelentő, de alapvető fontosságú feladat. Az intelligentcio.com vezető iparági szakértőket szólaltatott meg, akik bemutatják az európai tájképet átformáló mozgalmakat, amelyek majd utat nyitnak a technológiai fejlődés következő hullámainak.

A piacvezető IT-infrastruktúra-szolgáltató, a Softcat új jelentése betekintést nyújt abba, hogy a következő 12 hónapban milyen technológiák fognak majd előtérbe kerülni. Az eredmények az Egyesült Királyságban és Írországban működő 2900 szervezet 4000, 27 iparágban, illetve köz- és magánszektorban is működő ügyfelének válaszain alapulnak.

Az éves jelentésből kiderül, hogy a szervezetek már második éve a kiberbiztonságot helyezik minden más technológiai terület fölé: a válaszadók 56%-a nyilatkozta azt, hogy az elkövetkezendő évben erre fog összpontosítani.

Kieron Newsham, a Softcat kiberbiztonsági technológiai vezetője szerint a jelentésből egyértelműen kiderül, hogy a szervezetek ismét felismerik a kiberbiztonság fontosságát a technológiai fejlődés és a növekvő fenyegetések közepette. „Hogy valóban csökkenteni tudják a kockázatokat, a szervezeteknek rugalmasnak kell lenniük. Ezt úgy érhetik el, hogy miközben tudatában vannak az új technológiák okozta veszélyeknek, mégis integrálják és használják, és az esetleges kiberincidensek után fel is használják azokat a működés helyreállítására és normalizálására.”

A kiberbiztonság után a cégek a digitális munkahelyet tartják a legfontosabbnak: az eszközök és a végfelhasználói számítástechnika a második leggyakrabban említett technológiai beruházási terület a szervezetek több mint egyharmada (39%) számára az elkövetkezendő egy évben.

Azok a szervezetek, amelyek felismerik a digitális munkahely optimalizálásának fontosságát, maximalizálják a hatékonyságot a rugalmas munkakörnyezetek és a folyamatosan változó digitális tájkép (például a generatív AI) korában, olyan előnyökre tesznek szert, mint a magas szintű termelékenység, biztonság és fenntarthatóság.

Az adatkezelés a harmadik legfontosabb technológiai terület, az ügyfelek 28%-a jelölte meg prioritásként a következő 12 hónapban, ezt követi a hálózatépítés és összekapcsolhatóság (25%), valamint az adatközpontok és a privát felhő kialakítása (18%).

A jelentés rávilágít a mesterséges intelligencia fontosságára, és a képességére, hogy átformálja az üzleti és a technológiai világot, valamint arra, hogy a szervezetek hogyan teremthetnek egyensúlyt a lehetőségek és a kihívások között, hogy felelősségteljesen hasznosíthassák az újonnan felfedezett intelligenciát.

Eközben a szervezetek azt is megoszthatták, hogy várhatóan melyek lesznek a legnagyobb kihívásaik a következő 12 hónapban. A válaszadók 48%-a számára az emberekkel kapcsolatos kihívásokat nevezték meg nehézségnek, ezt követte a kereskedelmi kockázat (40%), a folyamatok (31%), a technológiai tapasztalatok (30%) és a beszerzés (26%).

Az informatikai területen dolgozók számára az egyes kihívásoknál említett legfontosabb témák közé tartozik az infláció, a technológiai fejlődés és a készséghiány – ami miatt a szervezetek és alkalmazottaik valószínűleg növelni fogják ellenálló képességüket, és folyamatosan alkalmazkodniuk kell majd, hogy a versenytársak előtt maradhassanak. Továbbá, mivel a szervezetek az ötödik ipari forradalmat élik át, a válaszadók rangsorolhatták a következő évre vonatkozó legfontosabb környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) fókuszterületeiket. A válaszadók 70%-a számára a következő évben az emberek és a kultúra a legfontosabb prioritás, amelyet szorosan követ a fenntarthatóság (68%), valamint a diverzitás és társadalmi befogadás (55%).

2023 már zsinórban a harmadik év, amikor a fenntarthatóság sok vállalkozás számára kiemelt helyen szerepel a napirenden: háromszor több válaszadó jelölte meg ezt prioritásként a 2022-es 19%-hoz képest.

Mark Pestridge, ügyvezető alelnök és vezérigazgató, Telehouse Europe

Mivel az európai szervezetek az előttünk álló évben egy dinamikus környezetben navigálnak, kihívások és lehetőségek keverékével fognak találkozni. A Telehouse a közelmúltban kutatást végzett, amely az IT-döntéshozók nézőpontjait vizsgálta a jelenlegi változó terepen. Az eredményeken látszik az aggodalmuk; 95%-uk jelenleg úgy látja, hogy a digitális infrastruktúra kockázatot jelent a működésükre nézve. Ez a tudatosság azonban az innováció proaktív megközelítését is elősegíti. A jövőre nézve arra számítunk, hogy folytatódni és fejlődni fognak azok a kulcsfontosságú trendek, amelyek az európai digitális és technológiai tájképet alakítják.

Az első az adatmennyiség folyamatos exponenciális növekedése lesz. Ez az IoT-eszközök térhódításának, a mesterséges intelligencia széles körű elterjedésének, a machine learningnek (ML), a kifinomultabb adatelemzésnek és a felhőalapú távmunkára való folyamatos áttérésnek tulajdonítható. Azok a szervezetek, amelyek nem veszik figyelembe a nagy sűrűségű, nagy teljesítményű számítógépes rendszerek bevezetését az adatok hasznosítása érdekében, nehezen fogják tudni kihasználni az új technológiákat és nehezen tudnak majd versenyképesek maradni. Az adatok bővülése és az új szoftverek telepítése új sebezhetőségekhez is vezet, ezért a szoftverek védelmének megerősítésére kell összpontosítani.

Az új technológiák bevezetése 2024-ben is állandó téma lesz. A mesterséges intelligencia és a machine learning (gépi tanulás) terén elért hatalmas előrelépések mellett az edge computing (szél-/ peremhálózat) telepítései több lehetőséget kínálnak majd a gyorsabb adatfeldolgozásra. A szervezeteknek azonban fel kell készülniük ahhoz, hogy képesek legyenek e technológia bevezetésére, mivel jelenleg minden tizedik (11%) szervezetnek elégtelenek az erőforrásai.

A jövő megoldásaihoz is humán képességeket lesz szükség, hogy a legtöbbet hozhassák ki belőlük, de a szakképzettség tartós hiánya 2024-ben is fennáll. A döntéshozók jelentős hiányosságokat állapítottak meg a MI-készségek terén (29%), valamint a felhőalapú telepítéseknél és a biztonsági szakértelemnél. A szervezetek egyharmadánál (33%) a kibertámadások jelentik a legfőbb aggodalmat, a félelmeket pedig tovább fokozza az EU-ban a kötelező érvényű szabályok és a megfelelési előírások folyamatos változása. A készséghiány áthidalása érdekében jövőre egyre inkább a mesterséges intelligenciára, az Edge computingra és a kiberbiztonságra összpontosító, átfogóbb belső képzési programok trendjét látjuk majd. 

Ahogy a szervezetek az előttünk álló évben elkezdenek megküzdeni ezekkel a kihívásokkal, egyre többen fognak külső szolgáltatásokat igénybe venni a kihívások kezelésére és a lehetőségek kiaknázására. Az adatközpontok kolokációs szolgáltatásai megfelelő tárolást, sávszélességet, összekapcsolhatóságot, költséghatékonyságot és fenntarthatóságot biztosítanak a megbízható és rugalmas szolgáltatáselosztás érdekében. A vállalkozások jobban ki tudják majd használni a feltörekvő technológiákat, és az adatmennyiség növekedésével megfelelően tudnak skálázódni.

Mivel 2024-ben és azon túl a kolokáció lesz a megoldás, az európai szervezetek nagy része növelni fogja az adatközpont-infrastruktúrába történő beruházásait, és kereskedelmi kapcsolatokat fog kialakítani a kolokáció szolgáltatókkal a csatlakozási képességek javítása érdekében. Miközben a kiberkockázatok, a leállások és a szabályozási megfelelés miatt továbbra is egyre nagyobbak lesznek az aggodalmak a szakemberhiány miatt, a megfelelő partnerségek segítenek majd eligazodni az elkövetkező években.

José Araujo, műszaki igazgató, Orange Cyberdefense 

A kormányzati politika és a szabályozás fordulópontot jelent majd a védők és a támadók számára 

2024 októberéig az EU tagállamainak be kell építeniük a NIS2 irányelvet a nemzeti jogszabályokba, ami több ágazatban megköveteli a szervezetektől, hogy magasabb szintű kiberbiztonságot és ellenálló képességet hozzanak létre, és megfeleljenek az incidensek jelentési határidejének. Az első szankciók és vádemelések megjelenésével válik majd a kiberbiztonság az igazgatótanácsok egyik fő témájává.

Hasonlóképpen, a közös kormányzati politika által vezérelt kiberzsarolási (Cy-X) tevékenység terén is lehetséges fordulópontot látunk. Az Orange Cyberdefense biztonsági kutatócsoportja által valaha mért legmagasabb Cy-X aktivitási szint mellett a nemzetközi zsarolóprogram-ellenes kezdeményezés több mint 40 országa közös politikát fogadott el, amelyben kijelentik, hogy a tagországok kormányai nem fizetnek ki kiberbűnözői csoportok által követelt váltságdíjat. Megállapodtak továbbá a váltságdíj-kárt okozó szoftverek által használt pénztárcák közös feketelistájáról, valamint a felelős szereplők kézre kerítésére vonatkozó kötelezettségvállalásról és egyéb kezdeményezésekről is. Egyelőre még nem látjuk a Cy-X statisztikákra gyakorolt hatását, de arra számítunk, hogy ez az együttműködés a jövőben ronthatja a Cy-X ökoszisztéma életképességét.

Fejlődnek a mesterséges intelligenciával végrehajtott kibertámadások 

Bár a mesterséges intelligenciát már régóta használják a kiberbiztonságban, elsősorban a gyenge jelek felismerésére használták nagy mennyiségű adatban vagy vegyes forrásokban. Az alkalmazott algoritmusok teljesítménye a mai tárolási és számítási kapacitásoknak köszönhetően jelentősen javult. Ezáltal az eredmények nemcsak a védelem szempontjából változtatták meg a helyzetet, hanem a támadók számára is, akik ezt maximálisan ki is használják.

Az adathalász-támadások esetében egyre bonyolultabbá válik a csalárd üzenetek azonosítása a forma vagy a tartalom alapján. A mesterséges intelligencia lehetővé teszi a támadók számára, hogy az áldozat nyelvén, szintaktikai és nyelvtani hibák nélkül, és mindenekelőtt az áldozathoz alkalmazkodva írják meg a tartalmat. A jövőben ezek a támadások más formákat is ölthetnek majd, mint például a „vishing” (telefonon vagy hangüzenetben történő adathalászat), amely ellen még bonyolultabb a küzdelem.

A rosszindulatú programok létrehozásában a generatív AI értékes segítséget nyújt majd. A fejlesztők számára tervezett legitim képességek a kiberbűnözők számára is elérhetővé válnak. Ha ezek a technológiák még nem is képesek helyettesíteni a szakértelmet, megkönnyítik és felgyorsítják a szoftverek bevezetését. A biztonsági rések felfedezésekor a védtelen rendszerek megtalálásának kockázata még nagyobb lesz. Az ilyen típusú megoldások használatának növekedésével kell számolnunk, különösen azért, mert ezek kihasználásához egyre kevesebb szakértelem fog kelleni, ahogy a generatív AI megbízhatósága fejlődik.

Végezetül, már most is látjuk a generatív AI hatását a zsarolóvírusok számának növekedésében bizonyos földrajzi területeken. Eddig sok célzott ország angol nyelvű volt. Most azonban fel kell készülnünk a valós idejű, kiváló minőségű gépi fordítási képességekre, valamint a tárgyalás korai szakaszainak automatizálására az AI-technológiák segítségével, amelyek lehetővé teszik, hogy a célországok szélesebb körét vegyék célba.

Phil Lewis, az Infor megoldás-tanácsadási részlegének vezető alelnöke

A technológia soha nem látott ütemben fejlődik, így a következő évtizedben további átalakulásokra számíthatunk. Öt olyan tendenciát és előrejelzést vázoltam fel, amelyek véleményem szerint kulcsfontosságúak lesznek ahhoz, hogy a vállalkozások a jövő dinamikus piacain is boldogulni tudjanak.

A fejlett analitika és a Big Data irányítja a döntéshozatalt

Előretekintve, a jövő nagy mértékben támaszkodik a Big Data és a fejlett analitika hatalmas erejének kiaknázására, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a stratégiai döntéshozatali folyamatok alakításában. Az előrelátó vállalkozások kifinomult előrejelző algoritmusokat és valós idejű adatelemzéseket fognak használni a rendkívül megalapozott döntések meghozatalához, a készletszintek optimalizálásához, a keresleti minták pontos előrejelzéséhez és a személyre szabott ügyfélélmény biztosításához. Ezek a felbecsülhetetlen értékű adateszközök teljes körű kihasználása érdekében a szervezeteknek át kell helyezniük ERP-rendszereiket a felhőbe, lehetővé téve számukra a fejlett analitikában és a Big Data-ban rejlő átalakító potenciál hatékony alkalmazását és kiaknázását.

Fenntartható és környezetbarát módszerek

A növekvő környezetvédelmi aggályok és az etikus termékek iránti egyre növekvő kereslet miatt nem lehet eléggé hangsúlyozni a fenntartható és környezetbarát módszerek beépítésének fontosságát. Az élvonalbeli vállalkozások proaktívan fogadják el és teszik magukévá a környezetbarát kezdeményezéseket. A fenntarthatóság előtérbe helyezésével a vállalatok szembenéznek a környezeti kihívásokkal, és egy olyan növekvő piaci szegmenst szolgálnak ki, amely értékeli a környezettudatos termékeket és forgalmazási módszereket.

A blokklánc forradalmasítja a nyomonkövethetőséget és az átláthatóságot

A blokklánc-technológia forradalmi lehetőségei valóban átalakító hatással lehetnek, mivel páratlan nyomonkövethetőséget és átláthatóságot biztosítanak. A blokklánc által működtetett megosztott adatbázisrendszerek lehetővé teszik a termékek valós idejű nyomon követését és ellenőrzését a teljes ellátási láncban. A blokklánc technológia a hamisítás elleni hatékony küzdelemmel, a csalások számottevő csökkentésével és az áruk eredetiségének biztosításával jelentősen növeli a bizalmat és az elszámoltathatóságot.

Hiper-személyre szabhatóság és ügyfélközpontú élmények

A jövőbeni disztribúciós közeget a hiper-személyre szabhatóság hatalmas ereje által táplált ügyfélközpontúság iránti megingathatatlan elkötelezettség jellemzi majd. A fejlett analitikát, a machine learninget (ML) és a mesterséges intelligenciát (AI) kihasználva a vállalkozások rendkívüli képességgel rendelkeznek majd az egyéni preferenciák mélyebb megértéséhez, ami lehetővé teszi számukra, hogy aprólékosan testre szabott termékeket, személyre szabott ajánlatokat és felejthetetlen élményeket nyújtsanak, amelyek elősegítik a kivételes ügyfélelégedettséget és a páratlan márkahűséget.

A kiterjesztett valóság (AR) javítja a termékek vizualizációját

A kiterjesztett valóság (AR) olyan úttörő technológiaként jelenik meg, amely meghatározó szerepet játszik a termékek vizualizációjának felemelésében és a fogyasztói döntéshozatali folyamatok mélyreható alakításában. Mivel az AR-képes eszközök egyre elterjedtebbé válnak, a fogyasztók a vásárlás előtt virtuálisan is megtapasztalhatják a termékeket. Ez az átalakító képesség forradalmasítja az online vásárlási élményt, hatékonyan áthidalja a fizikai és a digitális világ közötti szakadékot, és a fogyasztók számára példátlan bizalmat és elégedettséget biztosít.

Bárhol is járjon a digitalizáció útján, az automatizálás, a Big Data és az analitika kihasználása, a fenntartható gyakorlatok elfogadása és a feltörekvő technológiák hasznosítása kulcsfontosságú a vállalkozások számára a versenyképesség megőrzéséhez. Ha 2024-ben felkarolják ezeket a trendeket, a vállalatok új lehetőségek felszabadítását, a hatékonyság növelését és a kivételes ügyfélélmény biztosítását érhetik el.