Mielőtt belemennék az általános EPR-információkba, fontos kiemelnünk, hogy az Infor COM ERP-rendszer megfelel az EPR-rendelet előírásainak, mely szerint a gyártónak, illetve importőrnek a termék értékesítéséről kiállított számlában tájékoztatni kell a vevőt, ha az EPR-díj az eladót terheli. A jogszabály meghatározza a számlán feltüntetendő szöveget, amely a következő: „A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli.”

Amennyiben a vevő nyilatkozik a gyártónak vagy importőrnek, hogy a megvásárolt termék 60%-a külföldre kerül, úgy nincs EPR-díj fizetési kötelezettség. Hasonlóan nincs EPR-díj fizetési kötelezettség, ha a sütőolaj vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt terméket alapanyagként használja fel. Ilyen esetben a számlát a következő megjegyzéssel kell ellátni: „A vevő XY iktatási számú nyilatkozata alapján a kiterjesztett gyártói felelősség díj nem kerül megfizetésre”.

Mivel az Infor COM ERP-rendszer kifejezetten gyártó vállalatok számára alkalmas, ezért minden esetben érintettek ügyfeleink a rendelet betartásában.

Az EPR-rendelet alapján az autógyáraknak azonban lehetősége van átvállalni az általuk megvásárolt elektronikai eszközöket terhelő EPR-díjat. Amennyiben az átvállalás megtörténik, úgy az elektronikai termék gyártója a számlát a következő megjegyzéssel látja el: „Az EPR díj a vevőt terheli”.

A számlán az EPR-díj összegét nem kell feltüntetni.

Mi az az EPR és miért van rá szükség?

Az EPR (Extended Producer Responsibility, magyarul kiterjesztett gyártói felelősség) rendszer a hulladékgazdálkodás átalakítására irányul, és célja a termékek élettartama végén keletkező hulladék kezelésének finanszírozása és elősegítése, ezáltal a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet előmozdító eszközként szolgál, és segít fenntarthatóbb jövőt teremteni mindannyiunk számára. Az EPR-díjakat a termékek gyártói vagy importőrei fizetik, és ezek a díjak előfinanszírozzák a lánc végén történő hulladékgyűjtést, -kezelést, az újrahasznosítást vagy ártalmatlanítást. Az EPR-rendszer azt célozza meg, hogy a termékeket fenntarthatóbban tervezzék és gyártsák, valamint ösztönözze a hatékony hulladékkezelést és az újrahasznosítást, ezzel csökkentve a környezeti terhelést és elősegítve a fenntartható gazdaságot.

Az EPR jogszabályi háttere

Az Európai Unióban az EPR-díjakat a környezetvédelmi törvények és irányelvek szabályozzák, és az uniós tagállamoknak ezeket az irányelveket kell alkalmazniuk. Uniós tagállamként, Magyarországon is ennek megfelelően kell összhangban lennie a szabályozásnak az uniós irányelvekkel. Az EPR-rendszer célja, hogy a gyártókat és importőröket bevonja és ösztönözze a termékek élettartama utáni hulladék kezelésében. Erre vonatkozóan Magyarországon a 80/2023. (III. 14.) Kormányrendelet a mérvadó, amely a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletszabályait tartalmazza. A termékkategóriánkénti EPR-díj mértékét a 8/2023. (VI. 2.) EM rendelet részletezi.

Tehát az EPR-díjak mértéke a termék típusától és jellegétől függ, és az újrahasznosítás, az újrafeldolgozás vagy a hulladékkezelés költségeit fedezik. Ez ösztönzi a gyártókat, hogy olyan anyagokat és technológiákat válasszanak, amelyek könnyen újrahasznosíthatók vagy újrafeldolgozhatók.

EPR regisztráció és nyilvántartásba vétel

Az EPR-díjakat bevezető országokban általában a gyártóknak és importőröknek regisztrálniuk kell, és rendszeresen jelentést kell tenniük a termékek élettartama utáni hulladék kezelésével kapcsolatos tevékenységeikről. Magyarországon is hasonló kötelezettségek vannak érvényben.

Az EPR-rendszer bevezetése Magyarországon 2023. július 1-től lépett életbe, az első információs kötelezettség 2023. október 20-án volt esedékes. A díjat fizető vállalkozásoknak regisztrálniuk kellett a MOHU Partner Portálján, majd a hulladékgazdálkodási hatóságnál kellett kezdeményezniük a nyilvántartásba vételüket.

Az EPR-rendszer alapelvei tehát a következők:

1. Regisztráció és nyilvántartás: A gyártók és importőröknek 2023. április 1-jétől kezdve regisztrálniuk kellett a MOHU (Magyar Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség) által fenntartott Partner Portálján. Ezt követően május 31-ig bezárólag kezdeményezniük kellett a nyilvántartásba vételüket a hulladékgazdálkodási hatóságnál.

2. Díjfizetés: Az EPR-díjak mértéke a termékek típusától és jellegétől függ. A díjakat a vállalkozások negyedévente fizetik, és a hulladékgazdálkodási hatóság számolja ki a díj összegét az érintett termékek mozgása alapján. A díjakat a vállalkozásoknak a kiszámlázástól számított 15 napon belül kell teljesíteniük.

3. Nyilvántartás és adatszolgáltatási kötelezettség: A vállalkozásoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a hulladékgazdálkodási hatóság felé az EPR-díjjal érintett termékek mozgásáról. A nyilvántartást és a jelentéseket elektronikus formában kell benyújtani a hatósághoz.

4. Termékkategóriák: Az EPR-díjakat különböző termékkategóriák esetén alkalmazzák. Ezek a termékkategóriák tartalmazzák például a csomagolásokat, az egyes egyszer használatos műanyag termékeket, az elektromos és elektronikus berendezéseket, az elemeket és akkumulátorokat, a gépjárműveket, a gumiabroncsokat, a reklámhordozókat és irodai papírt, a sütőolajat és -zsírt, a textil termékeket és a fából készült bútorokat.

5. Kötelezettek: Az EPR-díjak fizetésére kötelezettek a termékeket gyártók és importőrök. Azoknak a vállalkozásoknak is fizetniük kell az EPR-díjat, akik csomagolószert vásárolnak és termékeiket a megvásárolt csomagolásba belecsomagolva értékesítik.

További hasznos linkek